Egyiptom

*Vallás: politeista/több istenhit: fő istenük: Ré
Mut (ég) Geb (föld)=Irisz,Ozirisz, Széth, Ptah--> ezek az istenek tőlük származnak.

*Építészet:
- Lakó épületek, paloták --> nem időt álló anyagokból (fából, agyagból, nádból) készültek.
- Síremlékek :az öröklét számára--> időt álló kövekből épültek.
- Legrégibb sír tipús: MASZTABA.
- Piramisok: Óbirodalom Kr.e. 3000-2500
   -Fáraok legnagyobb Kheopsz piramisa (Hufu) -->146 m magas, 230 m széles, négyzet alapú, tökéletes gúla, 2.5 millió kőtömb alkotta. 2 tanuás 40/50 évet vett igénybe az építése. 3 sírkamra : 2 ideiglenes: ezeket összekötő járatok szellőzőnyílások és tehermentesítő kamrák, külsejét hófehér mészkőlapok fedik. A tetején kicsi aranyozott gránit piramisok. 1 végleges : ezekre isugyanaz vonatkozik, mint az ideiglenesekre.

A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet Hufu, „Hufu horizontja / fényhegye”) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Ḫwf.w,^{[jegyzet 1]} görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις) fáraóról elnevezett piramis. A gízai piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül.^{[jegyzet 2]}
Hufu uralkodása i.e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálási ideje 23 év körül lehetett (Manethón és a torinói papirusz adatai ellentmondóak, Hérodotosz szerint 50 évig uralkodott). Piramisa ebből kiindulva i.e. 2580-2530 körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.
Hufu piramisa a kínai nagy fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény. A mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza városa mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága. A gízai piramismezőt alkotó három királypiramis egyike.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_nagy_piramis