Szobrászat (sumér művészet)

Szobrászat

*Uralkodók, főpapok portré szobrai:
- Nem hasonlít sematikus (sima=sablon)
- Szöveggel kiegészítve (neve, tettei, rangja)
- Szimbolikus jelekkel ábrázolták a szöveget
pl.: Gudea király (Lagas Uralkodója) gránit szobra

*Síkművészet (festéket sajátos formán)
- Ékírásos agyagtáblák~ törvények, adatok~termés, állatok, események rögzítése
- Pecsételő hengerek lenyomatai ~ vésett kőhengerek
- Bútorok, használati tárgyak mozaikos berakása
- Szurokba ágyazott színes kövek, elefántcsontdarabok
pl.: Úr város írótáblája

*Babilónia/Kr.e. 1800- Kr.e.VI.sz./
- 3 fénykora közül a 3. idején volt legnagyobb
- Babilon~Nabu~Kudur~Ussur
- Bab-ili= Isten kapuja-à Bábel-torony (Babilon Zikkuratja)
- 90 m magas,9 szintes, szintenként más színű
- Istár kapu  15 m magas, a város főbejárata, égszínkék csempékkel volt díszítve. Misztikus állatok képeivel (oroszlán, bika, babiloni sárkány) a városfal és vizesárok vette körül
- 2 királyi palota; ugyanolyan kék csempékkel volt díszítve
- 3 palota : Szemiramisz függőkert(ókor 7 csodájának egyike)
- lépcsőzetes palota, melynek teraszain egzotikus növények pompáztak.

 

PLUS!
Ur királysírjai

1927-28-ban Ur romjai között, jóval későbbi időkből származó sírok alatt felfedezték az I. Ur-i dinasztia (i. e. 2600 és 2400 között) méltóságviselőinek a síremlékeit. A tizenhat királysír hat akna nélküli sírgödörből és tíz, egy vagy többkamrás aknasírból áll. Szemet kápráztatóan pazar kincsek töltötték meg őket: bútorok, ékszerek, művészi módon megformált tárgyak. Az ékszereikről azonosítható előkelőségeket kocsik vették körül, szamarakkal, ökrökkel és hajtókkal; más holttesteken kevesebb volt a dísz. A "nagy sírverem" 74 áldozatot zárt magába: hat fegyveres katonát, valószínűleg testőröket és 68 asszonyt: 4 hárfa- vagy lírajátékost és 64 "udvarhölgyet". Egy másik sírban tiszteletben tartották a személyek hierarchiáját: a "királynőhöz" közelebb fekvő 28 nő aranyszalagot visel a hajában, a 36 távolabbi ezüstöt. Az áldozatok testén nincs nyoma az erőszaknak, de legtöbbjük közelében egy kis terrakotta- vagy fémcsésze található, ami igazolhatja a feltevést, hogy méregtől haltak meg – talán önként. Nagyon sok asszony fekszik a sírban, elképzelhető, hogy Nanna–Szin holdisten papnői együttesen áldozták fel magukat a főpapnő halálakor.

Ur "zászlaja"

Ur zászlaja

Ur királyi temetőjének sírjaiban találtak egy fatáblát, amelynek egyik jelenete a háborút ábrázolja, a másik a békét. Először azt feltételezték, hogy "zászlóról" van szó, amit egy zászlórúd végére szántak, de valójában egy diptichon (általában kettős összecsukható írótábla), ami ebben az esetben két, egymástól háromszögletes lapokkal elválasztott táblából áll, s ezért egy háromszögletű könyvtartó formájára emlékeztet. A díszítés színes mészkő lapba berakott, formára vágott és karcolt gyöngyházkagyló, amit bitumennel a falapra tapasztottak. Hasonló, bár kevésbé jól konzerválódott darabokat a mari és a kisi ásatásoknál is találtak. Fenn, a béke sávján, a sumerok hagyományos ruhájába öltözött előkelőitől körülvéve a király ünnepel – a kevésbé fontos személyeket, a körülöttük sürgölődő szolgákat kisebbnek ábrázolják. Lent a katonák egy vadszamarak húzta harci kocsit hajtanak.


Bábel tornya:
Roppant teraszokon emelkedett a torony. Hérodotosz nyolc, egymásra épített, egyre kisebbedő toronyról számol be. A legkisebbiken, felhőkbe törő magasságban a szentély foglalt helyet. A torony a Sachn síkságból nőtt ki, ami szó szerint „serpenyőt” jelent. 90×90 méteres alapzatú, ugyanilyen magasságú, többlépcsős babiloni Zikkurattal, az Étemenankival azonos. A felső részén Babilon istenének, Marduknak a szentélye. Arannyal bevonva, kék téglákkal díszítve. Mélységes kék színben ragyogtak a szentély zománcozott téglái.

Valamennyi babiloni városnak megvolt a maga zikkuratja, de egyik sem versenyezhetett „Bábel tornyával”. Nyolcvanötmillió téglát használtak fel az építkezéshez. A zikkuratot építő uralkodók nem maguknak építkeztek, hanem mindenki számára. Az alsó templomban áldoztak Marduknak, az isten szobra előtt, melynek súlya, Hérodotosz adatai szerint, trónust, zsámolyt, asztalt beleértve nyolcszáz talentumot nyomott (~34920 kg).

Tukulti-Ninurta, Sargon és Asszurbanipal megostromolták Bábelt és feldúlták Marduk szentélyét, Etemenankit, és Bábel tornyát is. Nabupolasszár és Nabukodonozor újra felépítette. Kyros, a perzsa, aki Nabukodonozor halála után, i. e. 539-ben a várost elfoglalta, volt az első hódító, aki nem rombolt. Lenyűgözték a gigászi arányok.

A tornyot azonban még egyszer elpusztították! A perzsa Xerxész nem hagyott maga után, csak romokat. Ezt látta meg Nagy Sándor, amikor Indiából erre vonult. Ő is megbűvölten állt a hatalmas romok előtt. Két hónapon át, tízezer emberrel, végül egész hadseregével takaríttatta a törmeléket.